Hófehérke

    A XIX. század hatvanas éveiben a ponyvakiadók sikerrel kezdték terjeszteni a Grimm testvérek által lejegyzett mese különböző átiratait. Ennek nyomán Hófehérke történetének szóbeli terjedése is elkezdődött, így rövid idő alatt nálunk is alapvető mesetípussá vált és azóta is a magyar népmesekincs részét képezi. Számtalan izgalmas változata alakult ki a Székelyföldtől egészen Somogyig, melyeket ma már néprajzi gyűjtők lejegyzéseiből ismerhetünk.
    Mi egy olyan változatot választottunk, amelyik a klasszikus mese minden lényeges elemét tartalmazza, tehát a gyerekek számára a történetben semmi nehezen értelmezhető esemény nincs, mert ismerik. A dalok szövegei a magyar népköltészet hagyományait követik, a zene pedig arra mutat jó példát, hogy a manapság sokak által alábecsült hangszer, a szintetizátor is alkalmazható a zenei tradíciók folytatására, ha a szerző és előadó a magyar népzene régi motívumkincséből, játékstílusából és díszítési hagyományaiból táplálkozik.
    A zenés, táncos mesejáték koreográfus rendezője Mosóczi István. Az előadást a Gödöllői Táncegyüttes Táncszínháza mutatta be 2002. február 23-án. Az alkotók szándéka a szórakoztatáson kívül az is, hogy a gyermekek figyelme a hagyományos népi kultúra felé terelődjék, és lássák, hogy azt a mai ember is használhatja gondolatai, érzelmei kifejezésére.

1. Beköszöntő ének
2. Menekülés
3. Árvaság dala
4. Törpék érkezése

5. Törperep
6. Ne bántsatok
7. Tükröm tükröm
8. "Öves" (Első fortély)
9. Hófehér sirató

10. Élesztgető
11. Tükröm tükröm 2.
12. "Fésüs" (Második fortély)
13. Hófehér sirató 2.
14. Élesztgető 2.
15. Tükröm tükröm 3.
16. "Almás" (Harmadik fortély)
17. Hófehér sirató 3.
18. Királyfi dala
19. Lagzi